Állománytípusok

(gyakori kérdések és válaszok az Internet-en található anyagok típusát, tartalmát, fajtáit illetôen)

Kapcsolódó információk:
Segédprogramok DOS alá
Segédprogramok Windows 3.1 alá
OS/2 segédprogramok
Windows 95 segédprogramok
MacIntosh segédprogramok
Amiga segédprogramok
Segédprogramok Unix/X11 alá
VAX/VMS segédprogramok
GURU FAQ
Utolsó módosítás: 2008. december 29.
Jelen dokumentum mindenkori legfrissebb változatának helye: http://gszegedi.atw.hu/filetype.html
Összeállította: Szegedi Gábor (gszegedi at freemail.hu)
Copyright © Szegedi Gábor, 1996-2008.
Jelen dokumentum a számítástechnikai kultúra terjesztését szolgálja, ezért szabadon terjeszthetô, ha a terjesztés ingyenesen, változatlan formában, a forrás megjelölésével történik. A szerzô az itt leírt anyagot a legnagyobb gondossággal állította ösze, de a dokumentum használatával összefüggésben esetlegesen keletkezett közvetlen vagy közvetett károkért semmiféle felelôsséget nem vállal.
A dokumentumban található hivatkozások az Internet-tel együtt változhatnak!

Kérdések listája:
K1: Milyen típusú állományokkal találkozunk a számítógépen? Mirôl lehet ezeket felismerni?
K2: Milyen ASCII alakra kódoló eljárások léteznek?
K3: Mi az a .tar?
K4: Melyek a gyakoribb állománytömörítési módszerek?
K5: Milyen formában találhatók meg a futtatható programok?
K6: Melyek a szövegek és dokumentumok formátumai?
K7: Melyek a gyakrabban elôforduló képformátumok?
K8: Melyek a hangot illetve zenét tartalmazó állományok?
K9: Melyek a mozgóképek gyakoribb típusai?
K10: Milyen számítógépes formákban találhatunk filmeket, videókat?
K11: Mi az a VRML?
K1: Milyen típusú állományokkal találkozunk a számítógépen? Mirôl lehet ezeket felismerni?
A számítógépen elôforduló állományokat az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
- ASCII-be kódolt állományok (.UUE, Base64, BTOA, .BOO, .HQX);
- szalagarchivumok (.tar);
- tömöritett állományok (.Z, .zip, .arj, SFX .exe, .gz, .sit);
- futtatható programok;
- szövegek, dokumentumok (.RTF, .PS, .EPS, TEX/DVI, .HTM/.HTML, .PDF);
- képek (.GIF, .JPG/.JPEG, .PNG);
- hangok és zenék (.VOC, .VAW, .AU, .AIF/.AIFF, .AIFC, MIDI, .MPA, .MPA2, MP3, .RA/.RAM);
- animációk (.DL, .GL, .FLI, .FLC);
- filmek es videók (.MPEG/.MPG, .AVI, .QT/.MOV);
- virtuális valóság (VRML/.WRL).
Az állományokat felismerni részint az itt felsorolt nevek, állománynév kiterjesztések alapján, részint a feltalálási helyen (ftp archivum, W3 lap, stb.) leírt magyarázat alapján lehet.
Természetesen léteznek egyéb formátumok is, ezeket egy-egy speciális program vagy operációs rendszer hozza létre és használja Ezekrôl további információt az illetô állomány lelõhelyén találhatunk. Néhány állománynév kiterjesztés magyarázatát megtaláljuk itt.

K2: Milyen ASCII alakra kódoló eljárások léteznek?
Elektronikus levelezésnel korlátot jelent, hogy a levélben csak meghatározott karakterekböl (ékezet nélküli kis- és nagybetük, számok, egyes irásjelek) álló szöveget helyezhetünk el. Elôfordulhat, hogy nem szöveges anyagot küldünk vagy kapunk levélben, például az ftpmail, mailserver, trickle szolgáltatások igénybevételekor, vagy egyes Usenet csoportok ( comp.binaries, alt.binaries ) olvasásakor. Ilyenkor az állományok továbbítása csak valamilyen kódoló eljárás használatával lehetséges: a továbbitandó állomány (ékezetes karaktereket is tartalmazó szöveg, kép, program, stb.) tartalmát át kell alakítani a fenti karakterek halmazává.
A leggyakoribb módszer az UUE (UUEncoding) kódolás, amelynek kezelôprogramjai a UNIX operációs rendszer részét képezik.
Fôleg elektronikus levelezésben fordul elô a MIME szabvány szerinti Base64 kódolás alkalmazása.
A BOO formátum szinte kizárólag az angliai HENSA/NPDSA archívumban fordul elô.
Az ftpmail szolgáltatás használja a BTOA (Binary to ASCII) kódolást.
Az Apple MacIntosh gépeken találkozhatunk a BinHex (.HQX) kódolással.

K3: Mi az a .tar?
A UNIX operációs rendszer egyik klasszikus adatmentési módszere a tar (Tape ARchive, szalagarchivum). Ennek lényege, hogy valamely alkönyvtár minden állományát sorban szalagra írjuk. Az eljárás rekurzívan mûködik: ha az állományok valamelyike alkönyvtár, annak tartalmával hasonlóképpen kell eljárni. Az eredményt gyakran nem szalagra mentik, hanem egy .tar kiterjesztésü állományba írják. Ez utóbbi módszer elônye, hogy a több, esetleg igen nagyszámú összetartozó állomány helyett elég egyetleneggyel foglalkozni, azt tömöriteni, stb.

K4: Melyek a gyakoribb állománytömörítési módszerek?
Az Internet hálózat alkalmazásakor (és persze más esetekben is) megszokott dolog, hogy az állományokat tömörítve tároljuk illetve továbbítjuk, helykímélés céljábol.
PC-k esetében a leggyakoribb tömörítési eljárás a Philip Katz és csapata által kidolgozott zip módszer. Ez a PC-s anyagok esetében szinte hívatalos tömörítônek tekinthetô, a tömörített állomány eredetiségének ellenôrzését lehetôvé tevô szolgáltatása miatt.
Szintén PC-s anyagoknál fordul elô a Robert K. Jung-féle arj tömörítési eljárás.
PC-k esetén gyakori az önkibontó (SFX, SelF eXtracting) álományok alkalmazása is: a tömörített anyag egy futtatható (.EXE) programot képez, indítása után külön segédeszköz nélkü egyszerûen kibontja saját magát.
A UNIX-os anyagok elterjedt tömörítési módja a Lempel-Ziv-Welch algoritmusra alapul. Az operációs rendszer részét képezô tömörítôprogram .Z kiterjesztésû állományokat állít elô.
Találkozhatunk még a GNU zip által elôállított .gz kiterjesztésû állományokkal is.
Az Apple MacIntosh gépek saját tömörítési formája a .SIT (Stuff IT).

K5: Milyen formában találhatók meg a futtatható programok?
A futtatható programok terjesztési, tárolási módja erôsen függ az operációs rendszertôl. Általában a programok futásra kész formájú változatát tömörítve terjesztik, forgalmazzák.

K6: Melyek a szövegek és dokumentumok formátumai?
A szövegeket legegyszerûbb esetben sima ASCII állományként találjuk meg, bonyolultabb esetben ez ékezetes betûket is tartalmaz. Még bonyolultabb esetben formátumozó utasítások (kisebb, nagyobb, dôlt, stb. betûk) és egyebek (lapszámozás, élôfej, élôláb, betördelt képek, stb.) is lehetnek benne, ekkor már inkább dokumentumról beszélünk.
Az RTF (Rich Text Format) a formázási utasításokat {} jelek között tartalmazza. A PC-n futó szövegszerkesztôk általában tudnak ilyen formátumú állományt beolvasni illetve létrehozni.
A TEX a D. E. Knuth (a hires "A számítógépprogramozás mûvészete" könyv szerzôje) által kifejlesztett fényszedô rendszer nevét es állományainak kiterjesztését jelöli. Az állományok eredetileg ASCII formájuak, de elôállítható DVI (DeVice Independent, eszközfüggetlen) alakjuk, ami már a kész, formátumozott anyagot tartalmazza.
Szintén formázott szöveget találunk az Adobe által kifejlesztett PostScript lapleíró nyelv használatával elôállított .PS kiterjesztésû állományokban. Találkozhatunk még .EPS (Encapsulated PostScript) anyagokkal is. Ezek más PostScript anyagokba betördelhetôk (ábra, clipart vagy hasonló gyanánt); egyébként két PostScript állomány vegyítése zûrzavaros anyagot eredményezne.
Egyfajta formátumozott szövegnek tekinthetô a World Wide Web rendszerben használt HTML (HyperText Markup Language) is. Itt <> jelek között kell elhelyezni a formázó utasításokat, valamint a hipertext ugrásokat.
Szintén Adobe alkotás az Acrobat programmal együtt kifejlesztett Portable Document Format (.PDF), amely egy teljes dokumentum (beleértve különféle betûkészleteket, színeket, ábrákat, hipertext ugrásokat, stb.) különféle számítógépek közti cseréjét teszi lehetövé.

K7: Melyek a gyakrabban elôforduló képformátumok?
A hálózaton leggyakrabban kétféle képformátummal találkozunk, ezek a GIF és a JPEG.
A GIF (Graphics Interchange Format) képtípust a Compuserve Information Service vezette be. Létezik 87 és 89 formátuma. Egy kép maximum 256 szint tartalmazhat. Az utóbbi formátum esetén egy állomány több képet is tartalmazhat.
A JPEG (Joint Photographic Experts Group) rövidítés tulajdonképpen nem a képformátumot, hanem a létrehozóit jelöli. A képek formátuma a JFIF (JPEG File Interchange Format). Ezzel a módszerrel a GIF-nél kisebb méretü képállományok állnak elô, es a színek száma maximum 16 millió lehet.
Egy újabb formátum a PNG (Portable Network Graphics), ami a GIF és JPG elônyeit igyekszik egyesíteni.
A többi képformátum egy-egy operációs rendszerhez, géptípushoz, vagy programhoz kötödik, ezért kevésbé elterjedtek.

K8: Melyek a hangot illetve zenét tartalmazó állományok?
Többféle elterjedt hangformátum van, ezek jó része géphez illetve operációs rendszerhez kötödik.
Az IBM PC kompatibilis gépek hangkártyái használják a .VOC (VOiCe) hangformátumot.
A WAV (WAVeform audio) a Windows hangformátuma.
A MOD az Amiga SoundTracker formátuma.
Az AIFF (Audio Interchange File Format) es AIFC (AIFF-C File Format) az Apple számítógépek révén terjedt el.
A .AU kiterjesztés a NeXT és a Sun számítógépek által használt hangállomanyokra utal.
Speciális formátum a MIDI (Musical Instrument Digital Interface). Szemben az elôzôekkel itt nem az van tárolva, hogy mikor milyen magasságú, hangszínû, stb. hang szólaljon meg, hanem az egyes hangszereket vezérlô utasítások. Emiatt az állományok mérete lényegesen kisebb, mint más esetekben.
Az .MPA, .MP2A, MP3 hangformátumok az MPEG videóhoz kapcsolódva fordulnak elô.
Az .RA vagy .RAM a Realtime Audio rövidítése, és amint a neve is mutatja, valamiyen hang (például rádiómûsor) Internet hálózaton való valós idôben történô továbbítására szolgál.

K9: Melyek a mozgóképek gyakoribb típusai?
Mozgóképet egyszerûbb módon úgy hozhatunk létre, hogy két vagy több állóképet egymásután megfelelô sebességgel lejátszunk. Ilyen módszerrel készûltek a .DL, a .GL (Grasp Library) és az Autodesk cég Animator Pro programjával elôállított .FLI vagy .FLC kiterjesztésû állományok. Ilyen lehetôséget támogat a már említett GIF89 formátum is.

K10: Milyen számítógépes formákban találhatunk filmeket, videókat?
A számítógépen találkozhatunk az igazi filmekkel vetekedô, hangosított mozgóképekkel, melyeknek szintén több formája ismert.
Az MPEG (Motion Picture Experts Group) olyan módszert jelöl, melynek során csak a képkockák elôzôhöz viszonyított változásait tárolják, ezáltal igen jó tömörítés érhetô el.
Az AVI (Audio Visual Interleaved) a Microsoft Video formátuma.
A .QT vagy .MOV kiterjesztések az Apple számítógépeken használatos QuickTime video állományait jelölik.

K11: Mi az a VRML?
A VRML a Virtual Reality Modelling Language rövidítése, azaz a virtuális valóság leírására alkalmas nyelvet jelöl. A keletkezett modell a valóság tárgyait, tájakat, épületeket szemléltethet. Alkalmas programmal a modellt különbözô irányokból, távolságokról szemlélhetjük, mozgathatjuk, az épületbe bemehetünk, stb. A kapcsolódó állományok kiterjesztése gyakran .WRL.

filetype.html VÉGE